Csantavér

Obszcén, metrikáját tekintve kétszer nyolc-szótagos táncszöveg, ami a közösség verbális hozzájárulása a házasság sikeréhez. A termékenység és a szaporodás megidézése, annak cselekedetét emlegető szövegek. Elhangzására rendszerint a lakodalmi menyecsketánc után kerül sor, amikor a lakodalom „hivatalos” része már befejeződött és a mulatozás veszi kezdetét. A vásárok és búcsúk során vásárolt bicska egyrészt evőeszközként, másrészt önvédelmi fegyverként került szükség szerint felhasználásra. Szabadka környékén több olyan település híresedett el legényeiről, akik a mulatságok alkalmával nem mulasztották el a mulatozásra tévedt idegen vagy vetélytárs hasába szúrni a bicskát, aminek pengehosszát rövidíthették is, hogy ne ejtsenek halálos szúrást. A csantavérinek nevezett kisbicska lakodalmi előfordulását több tényező erősítette: a lakodalmi bőség (jóllakottság), Csantavér egyik legfontosabb megélhetési forrása, a disznóhizlalás kapcsán kialakuló bőség képzete, illetve az a speciális kisbicska, amit valóban Csantavéren készítettek, de paradox módon nem helyben használták leginkább, hanem elsősorban a horgosi paprika hasítására.
Papp Árpád