Báró Rédl Béla (1833 körül – Kelebia, 1905) földbirtokos. Szécen Malvin grófnő és báró Rédl Imre fia volt. Kelebia pusztán, melynek területe 11.081 láncot tett ki, állt báró Rédl Béla legnagyobb birtoka. A 2.279 kataszteri holdnyi területével egyike volt a legnagyobb földbirtokoknak Szabadka területén, melynek nyomán a báró volt az egyik legnagyobb adófizető is. Itt épült fel a kastélya, melynek szépségét és értékét tovább emelte a gondozott park és a nevezetes ménes. Nemesként a gazdaság terén példát mutatott azzal, hogy készségesen lépést próbált tartani a 19. század modernizálódási folyamataival: övé volt a város területének egyik első gőzgépe, gőzmalommal rendelkezett, egyik alapítója volt a Méhészek Országos Egyesületének (Bácska, Zombor, 1882.1.10.) stb. Politikai téren konzervatív nézeteket vallott: a katolikus autonómiáról tartott 1897-es választásokon a papságot képviselte (Neven, 1897.9.1.). Mint különösen istenfélő ember, 1863-ban egy kápolnát építtetett a birtokán, míg az örökösei 1905-ben a mélyen hívő báró által rájuk hagyott összegből (170.000 korona) felépíttették a szép gótikus templomot (Neven, 1905.6.1.).
Mirko Grlica