Pacsér

A csigatészta az ünnepi étkezések (ezen belül is a közösségi ünnepek, mint a lakodalom vagy egyházi ünnepek, másodsorban pedig a családi ünnepi és vasárnapi étkezés) során feltálalt tyúkhúsleves sajátos formájú tésztája. Nevét alakjáról kapta, hiszen a szövőszék bordájával vagy bordás keményfa alapon formált, a kötőtűre vagy az orsóra felcsípett tészta üreges és bordás is. Ebből a formából származik a vajdasági reformátusok között ismeretlen lúdgége elnevezés, amit helyben csigatésztának neveznek. A csigatészta, illetve annak készítési gyakorlata egy atipikus revival jelenség: annak ellenére, hogy a korábbi (a II. vh utáni) időszakra vonatkozó elbeszélések alapján család vagy szomszédság szintjén végezték annak készítését és kizárólag a saját szükséglet kielégítésére szorítkoztak, mára egy, kifejezetten a református közösségeket jellemző, közösségi tevékenységként ismerhető fel a Délvidéken. Azokon a településeken, ahol korábban kézimunkaszakkör működött és ez képezte a település markáns közösségi színterét, a kilencvenes években (vélhetően) a kivándorlások-keltette igények (hazai íz), illetve a közösségi önsegélyezési attribútumává vált: a közösen készített csigatésztából származó bevétel a templom, a hívek vagy a rászorulók segélyezésére fordítódik.